Szolgálati közlemény

Már egészen a legelején, amikor kitaláltam a Közösségi Étkezések ötletét, eszembe jutott, hogy az lenne igazán jó, ha ezek az együtt töltött ebédek nem ragaszkodnának, és nem épülnének a jelenlétemre. Hiszen, mindig adódik olyan helyzet, amikor az embernek éppen nincs lehetősége részt venni egy ilyenen, bármennyire szeretne is. Mivel ez a közösségről szól, nem rólam, azt hiszem, ha igazán jó ötlet, akkor működnie kell nélkülem is.

Tudtam, hogy eljön az idő, amikor erre felé kell majd terelnem az irányt, de nem hittem volna, hogy ilyen hamar.

Hogy miért?

 

question-mark-1026531_1280

Mert izgő-mozgó, jövő-menő természetemnek köszönhetően egy korcsolyázás alkalmával balesetet szenvedtem.

baleset

Ez azt jelenti, hogy  jelen pillanatban nehezen tudok mozogni, és fájdalmas a láblógatás. Igazából nem is hajlik a lábam. De a doktorbácsi azt mondta, javítható.

Ennek alkalmából úgy határoztam, hogy ettől még nem kell elmaradnia egyetlen közös ebédnek sem. Itt az ideje megfigyelnem, hogyan alakul a közösségi étkezés nélkülem, hiszen tudom, hogy ez nektek is hasznos, és igényetek!

Így tehát, ezen a héten ne várjatok rám, de menjetek, ebédeljetek csoportosan egyet, egy általatok választott helyen.

A Facebook oldalra kiteszem az eseményt, és a Beszélgetések fül alatt lehetőségetek lesz megszavazni a helyszínt is. Az esemény résztveőinél megtekinthető, kik mennek, így ha szükséges, még akár fel is vehetitek egymással a kapcsolatot.

Ami szerintem hasznos lehet:

  • ha megegyeztek valamilyen közös ismertetőjelben. Például, ha megbeszélitek, hogy mindenkinél lesz egy fehér sál, vagy egy papírlap Hétköznapi Szokásszegők vagy Étkezz Velem felirattal. Mint a filmekben, amikor várják egymást a reptéren 🙂 – utána ezeket el is küldhetnétek nekem, had büszkélkedhessek a kreativitásotokkal 🙂 .
  • Az éttermekben 4-6 fős asztalok vannak, ezzel célszerű kalkulálni. Értelemszerűen sok jelenlévő esetén asztaltársaságokra bomlani.

Ami pedig nagy örömmel tölt el:

  • ha készítetek, és küldtök nekem képeket, akár a Facebook oldalra feltöltve, vagy az e-mail címemre (szokasszegok@etkezzvelem.hu),
  • és ha írtok nekem egy kis beszámolót, milyen volt, hogy éreztétek magatokat, milyen érdekes személlyel sikerült összeismerkedni. Milyen volt az étel, étterem, kiszolgálás…

Sőt! Tudjátok mit? Még azt is el tudom képzelni, hogy adott napon, ebédidőben több helyen, több társaság jöjjön össze. Együtt enni jó, és ha ez kicsit másképp zajlik is, mint az átlag napokon, az bizony fel tudja dobni az embert.

Húúú, izgatott vagyok! Meséljetek majd, és érezzétek nagyon jól magatokat nélkülem is!

You may also like